Karalábésaláta lencsével

Mivel idén nagy lett a karalábétermés - saccra úgy 75 kg - , el kellett gondolkodnom, mire használjuk. Legjobban levesnek szeretjük, de a varietas delectat elve szerint többféle receptet is ki akartam próbálni. Csináltam tejfölös paprikást, rakottat, és salátát is. Még hátravan a kirántás.

Ahogyan egy korábbi bejegyzésben leírtam, szívesen eszünk salátát főételként is. És most itt a sok alapanyag, csak ki kell egészíteni valami táplálóbbal, ami illik is hozzá.
Az alábbi kombinációt már kétszer ettük, és külső forrásban nem tudok hasonlóról.

A lencsét hagyományosan előáztatom és puhára főzöm. A karalábét felaprítom és kevés olajon félpuhára párolom. A rágás könnyítésén túl ez arra jó, hogy az illóanyagok egy része eltávozzon, ne legyen olyan erős a karalábé-aroma. A főtt lencse kb. feleannyi, mint a karalábé.
Öntet gyanánt joghurtban elturmixolok egy kisebb fej vöröshagymát és petrezselyemzöldet. Teszek hozzá feleannyi tejfölt, kevés citromlevet, őrölt borssal, kurkumával, cukorral, sóval fűszerezem. Végül összekeverem a kihűlt alapanyagokkal. A mai adagba virslikarikák is kerültek.

Sima lyuk készítése torzítás nélkül Blenderben

Úgy döntöttem, hogy megismerkedem a Blender nevű 3D szerkesztőprogrammal. Miközben igyekeztem a terveimnek megfelelő alakzatot létrehozni a kezdők rögös útját járva, gyakran átkoztam a video formájában közzétett oktatóanyagokat. Sajnos, eleve korlátozottan értem a beszélt angolt, némelyik készítő ráadásul úgy artikulál, mintha Démoszthenész követője lenne a szájába pakolt tárgyakkal. A használt menüpontok felirata pedig rendszerint olvashatatlan maszat.
Tehát nem vagyok rest inkább leírni azt, amit közzéteszek, hátha segít valakinek.
Az első érdekesség, hogy bár az alapértelmezett hozzáadható objektumok (mesh) között van gömb alak is (UV Sphere), gömböt más mesh-ből is lehet készíteni, és van, amikor célszerű is. Az UV Sphere felületén ugyanis az élek mintázata egy földgömb szélességi és hosszúsági köreihez hasonló. A hosszúsági körök pedig a sarkoknál egy pontba futnak össze, a határolt lapok nagyon elkeskenyednek. Ha arra van szükségünk, hogy a gömböt határoló lapok mérete és alakja ne térjen el ilyen nagy mértékben, készíthetünk gömböt pl. kockából, vagy az Icosphere-ből.
Első lépésként biztosítani kell a felület behálózását élekkel. Ennek a sűrűsége a céljainktól függ, vegyük tekintetbe, hogy a sűrűség növelése a számításigényt is növeli. Új élek létrehozásához menjünk Edit módba, jelöljünk ki mindent a mesh-en, és a bal oldali panelen aktivizáljuk a Subdivide átalakítást. Ezt addig ismételjük, amíg a kívánt élsűrűséget el nem érjük.
Ekkor Mesh menü - > Transform -> To Sphere, és az egérmutatót húzzuk jobbra. Ha egészen a szerkesztőmező széléig tesszük ezt, tökéletes gömbhöz jutunk.

A címben szereplő lyuk készítése (kezdőként) nem magától értetődő. Első próbálkozásom úgy végződőtt, hogy a simítás aktivizálása csúnyán behorpasztotta a gömbfelületet a lyuk környékén. Aztán jött a kereső alkalmazása, és ismétlődő szitkozódás, mivel a találatok többnyire videók.
Ahogyan végül megoldottam a problémát, ez a módszer nem volt azok között, amiken átküzdöttem magam. Utólag belegondolva egyszerű az elv: a csúnya torzítás abból eredt, hogy a simító algoritmus a bemélyülő csövet is belekalkulálta a műveletbe. Tehát inkább le kell választani az egészről.
A bemélyülő csövet úgy kaptam, hogy egy alkalmas méretű hengert beledöftem a felületbe, utána a Boolean módosító Difference műveletét használtam. A hengerre nincs tovább szükség, el lehet távolítani. Aztán Edit módban a kijelölést lapokra állítva kijelölgettem a hengerfelület összes szegmensét, és a P billentyűvel leválasztottam.
Végül mind a gömbfelületre, mind a csőre meghívtam a simított megjelenítést (Smooth), és íme a torzításmentes eredmény:

Tianmen-hegység, Kína

Ismét kaptam egy közzétételre érdemes bemutatót. Az égre néző hatalmas "kapu" impozáns. De az út sem piskóta, amit a kínaiak építettek hozzá.

Tianmen mountain from Belohin

Saláta főfogásként

A salátákat két jellemző csoportba sorolom: az egyik csak savanyított - vagy egyéb módon fűszerezett - zöldfélékből készül, és kísérőként fogyasztjuk, a másik tartalmasabb, és így alkalmas főszerepre is az étkezésben.
Kedvelem a "francia"salátát és rokonságát. Azonban a majonézben annyi az olaj, hogy a magas energiatartalom mellett a gyomrot is eléggé megüli. Legalábbis, ha ilyen salátával lakom jól.  Ezért fokozatosan hozzászoktattam az ízlésemet egy könnyített öntethez.
Induláshoz itt is majonézt készítek. Azután elkeverem azonos mennyiségű tejföllel. Teszek bele egy kevés mustárt és ketchupot. Aztán ezt a tartár jellegű alapot még tovább hígítom joghurttal. Fűszerezem cukorral, sóval, őrölt borssal és kurkumával.
A belevalók közül első számú a fejes káposzta. Ez olcsó, vitamindús, és a mustárolaj-tartalma révén maga is ízesít. Metéltre szoktam vágni. A második a zeller. Ezt is nyersen használom, V-aprító finomabbik betétjével gyufaszálnyira vágva.
Innen kezdve két irányba lehet haladni. Az egyik szerint néhány ropogós alma, durvábbra darált dió és ementáli jellegű sajt a további hozzávalók. Ki lehet egészíteni némi érett (pl. pritamin-) paprikával.
A másik változatba zöldborsó, csemegekukorica (ezek kellemes állagúra főve), paprika, sajt és párizsi kerül. Ebben az esetben a sajt fajtája tágabban értelmezhető, lehet részben füstölt is. Sőt, már olyat is elkövettem, hogy kenődős tömlős sajtot az öntetben kevertem el.

Az illusztráción egy olyan példány látható, amelyből kimaradt a zeller, helyette nagyobb arányban szerepel a paprika. De a saláta rugalmas műfaj.

Mai zenei ajánlatom

A zenei műfajok közül elsősorban a klasszikus zene áll közel hozzám. De olykor megesik, hogy egészen másféle is tetszik; különösen a szolíd, dallamos jellegűek. Az amerikai gospel filozófiája ugyan nem nekem való, de a hangzását gyakran kedvelem.
Az alább hivatkozott felvétel érdekessége a basszista, Ken Turner produkciója. Impresszív módon mutatja be az angolul 'vocal fry'-ként emlegetett technikát. (Erre meggyőző magyar fordítást nem leltem.)

Lubuntu 14.04 telepítése iBook G4-re

A barátom megkért, hogy Apple iBook G4 gépére telepítsek Linuxot. Hogy a *buntu körein belül maradjak, a Lubuntut szemeltem ki; abból van desktop telepítő CD PowerPC alapra.
Az Apple gépre való telepítés nem volt teljesen zökkenőmentes, ezért közreadom tapasztalataimat, hátha valakinek segítenek. Már csak azért is, mert egy-egy nehézséggel kapcsolatban olykor homlokegyenest ellentétes javaslatokat találtam a neten, úgy kellett összelegózni a működő változatot.

Az első probléma ott lépett fel, hogy a live-CD felbootolása után a munkaasztal helyén oda nem illő, nonszensz felület díszelgett. A megoldást az jelentette, hogy amikor a yaboot kis szünetet tart, nyomni kell egy Tab-ot, aztán a kínálatból a megfelelő powerpc pont beírása után egy paraméterrel ingerelni a megjelenítő lelkivilágát:
video=radeonfb:1024x768-32
Így a munkaasztal képe normális, a telepítő pedig további hibák nélkül lefut.
Ahhoz, hogy a feltelepített rendszernek ne legyen szüksége indulási paraméterre, az xorg.conf-ba kell beírni a megfelelő beállításokat. Igen ám, csak xorg.conf nem létezett. Generálásához az Alt-F2 kombinációval elérhető karakteres felületen először leállítjuk az ablakkezelőt:
sudo stop lightdm
kérünk egy konfigurálást:
dpkg-reconfigure xserver-xorg
majd újraindítjuk a grafikus felületet:
sudo start lightdm
A felhasználó könyvtárában lesz egy xorg.conf.new, ezt rendszergazdiként átmásoljuk a /etc/X11-be xorg.conf névre.
Feltelepítettem a fbset csomagot. Aztán a fbset -x kiírta azokat az értékeket, amelyeket be kellett vinni az xorg.conf-ba. A Section "Monitor" végére létrehoztam egy Mode "1024x768" módot, ide szükségesek a DotClock, HTimings, VTimings és Flags értékek. (EndMode) A Section "Device" -be pedig egy Option "MonitorLayout" "TMDS" dukál.

A wifi sem települ rögtön használhatóra. Az eszközmeghajtó telepítéséhez segédlet:
http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=2214110
Nekem a linux-firmware-nonfree csomagot kellett telepítenem.
A Lubuntu 14.04-ben a hálózatkezelő nem indul el automatikusan. Ha szeretnénk, hogy tegye, a Főmenü/Beállítások/Default applications for LXSession alatt lehet Autostart-> Manual autostarted applications nm-applet néven hozzáadni.
A gép megszólalásához fejre kellett állítani a hangmodulok települt beállításait. A /etc/modules-ben ki kellett venni a snd-powermac modult, helyette beírni ezeket:

snd-aoa
snd-aoa-fabric-layout
snd-aoa-soundbus
snd-aoa-i2sbus
snd-aoa-codec-tas

A /etc/modprobe.d/blacklist.local.conf-ban pedig blacklist snd-powermac
Ezután az alsamixer-ben nem árt ellenőrizni, hogy aminek szólnia kell, az ne legyen némítva, és valami tisztességes hangerőre legyen állítva. Egyik forrás szerint a fejhallgató sem lehet némítva ahhoz, hogy legyen hang.

Lencse, gomba, hagyma, tojás

A gomba tojással egy közismert és rugalmas étel. A hozzávalók rendelkezésre állásától és/vagy aktuális kedvünktől függően lehet a tojás a domináns - ekkor inkább gombás rántottának nevezhetjük - vagy a gomba is. És a két véglet között tetszés szerint.
Az aprított vöröshagyma mind a gombához, mind a rántottához jól illik. Ez lehet a harmadik mennyiségi összetevő. Amivel még könyvben, vagy neten nem találkoztam, az a főtt lencse. Önmagában enyhe ízű, ami van neki, az jól megy az előbb felsoroltakhoz. Tápértéke pedig magas.
Készítéskor előbb a hagymát futtatom meg valami zsiradékon, ráteszem a gombát, és addig párolom, amíg a fölös nedvesség el nem távozik. Hozzáadom a puhára főzőtt lencsét, megfűszerezem: bors, borsfű, darált paprika (ez sós is), kevés ételízesítő. Ha elég forró, mehet rá a tojás, amivel addig kevergetem, amíg meg nem köt rajta.
Ez az együttes ízletes, és igen laktató.