Léleklovas - avagy Folyam és Horgony sorozat
Ismét Jack L Chalker egy könyvfolyamáról van szó. A kalandos történet talán egy kicsit kevésbé magával ragadó, mint a korábban említettekben, azonban jóval világosabb és elgondolkodtatóbb eszmei hátteret kapunk bizonyos felhasznált sémákkal kapcsolatban, amelyek a szerző más műveihez is kulcsot adhatnak.
Párhuzamos univerzumok itt is felbukkannak; létezésükre most sem kapunk sem tudományos, sem azon kívüli indoklást. Feltehetően azért használja őket Chalker, mert a tudomány jelen állása szerint ugyan nem igazolható a létezésük, de hasonlóképp nem is kizárható. Tehát lehet olyan érzésünk, hogy a leírtak akár meg is történhetnének. (Bár ha messzebb mennék a gondolatmenettel, mondhatnám, hogy a gülüszemű, szép fiatal hölgyeket fogyasztó szörnyek létezése sem kizárható...)
A kulcsszerepet betöltő univerzum alkotója a Flux (Folyam), amely a leírásából is nehezen megfogható, valamiféle ős-energia, amely nélkülöz minden határozott formát és jellemzőt. Egy hatalmas felfedezés azonban lehetővé teszi az igába fogását, felhasználását. Átalakítható bármilyen anyaggá, bármilyen formában - akár élőlényekké is, illetve általa a már létező dolgok is korlátlanul módosíthatók. Ezek a műveletek azonban olyan bonyolultak, hogy csak a távoli jövő szuperszámítógépei képesek a megvalósításuk vezérlésére. És itt jön a képbe Chalker másik visszatérő motívuma, a mágia. Egyes emberek azzal a képességgel születnek, hogy közvetlenül, technikai segédlet nélkül kapcsolatba tudnak lépni a számítógépekkel, és rávenni azokat arra, hogy a kívánságaiknak megfelelő átalakításokat végrehajtsák. Az ilyesmire nem képes embertársaik számára ez teljesen varázslásnak látszik. És az elgondolás összevág azzal amit a Kútvilágon olvashatunk, hogy Nathan Brazil egy fő számítóközpontban viszi végbe az igazságszolgáltatást jelentő változtatásokat. De Ruddygore és társai is valamiféle matematikára alapozott mágiát művelnek a Táncoló Istenek Folyójának világában.
A sorozatban a létező világ jelentős problémáira látunk megoldáskeresést. A Föld erőforrásai már nem elégségesek a növekvő népesség számára, tehát más lakható világokat kellene találni - vagy a Flux segítségével kialakítani. Az alaptörténet egy ilyen mesterségesen lakhatóvá tett égitesten játszódik, amely eredeti állapotában a Szaturnusz óriás holdjához, a Titánhoz hasonló volt. A telepített számítógépes központok a saját korlátozott környezetükben ember számára élhető területeket alakítottak ki, ezek az Anchor (Horgony) megnevezést viselik. A közbeeső területeken szabadon áramlik a Flux, de az égitest egészét lefedi a számítógépes rendszer szabályos hálózata. Ezzel a hálózattal képesek kapcsolódni a "mágusok"; Anchorokon belül azonban nem működik a tudományuk.
A más univerzumba kerülő emberek elszigetelődnek. Erre többé-kevésbé számítanak a betelepítést tervezők, ezért sok egyszerű lakos kerül oda: földművesek, iparosok, stb. Közöttük új vallás alakul, amelyet felhasználnak azok, akik manipulálni akarják őket átfogóbb, vagy éppen önös célból. A történet szerint a társadalom szerveződése sajátos változásokon megy át; van, ahol és amikor a nők kerülnek domináns helyzetbe, van, hogy erre reakcióként férfiak hoznak létre a nőket alárendelt helyzetbe döntő felépítést. Ebből a szempontból inkább a szerző álláspontja szerinti fonákságok tárgyalása történik meg, igazi megoldási javaslatot nem érzékeltem. Annak a leírása viszont elég érdekes, milyen Chalker szemszögéből a tulajdonságaiban sarkított nő.
Egy másik problémacentrum az ember és a számítógép viszonya abban a vizionált korban, amikor az utóbbiak már kezdenek önállóan gondolkodó entitássá válni. Milyen viszonyt fognak kialakítani alkotójukkal, az emberrel? És melyikük a domináns? Ha az emberiség még egy darabig túlél és fejlődik, ez húsba vágó kérdéssé válhat.
Ami még érdekessége a sorozatnak, hogy kiderül, a jó és rossz is relatív. Az ember azt gondolná, hogy egyértelmű, ki melyik oldalt képviseli, aztán egyszer csak kételkedni kezd.
