Ez a bejegyzés a korábbiakkal szemben tényleg webnapló-jellegű.
A kiindulás, hogy kb. fél éve vettem egy piezo gázgyújtót. Azt már korábbról tudtam, hogy érzékeny arra, milyen távolságba helyezem a gázrózsához. Eleinte szépen gyújtott, aztán egyre kelletlenebbül. Végül már csak olykor-olykor jött össze neki. Pedig hallatszott a szikrázás hangja, de látni nem lehetett.
Belenéztem, és úgy találtam, hogy ad szikrát, de az nagyon laposan, a felület mellett üt át, ahol vagy nem jár a gáz, vagy a hűtő hatás miatt nem lobban be. A szikra egyik vége az eszköz középvonalában elhelyezett elektróda oldalánál, a műanyagburkolat résében volt. Ahelyett, hogy az elektróda végéből a külső fémkeretből kialakított másik csúcs felé tartott volna.
Fogtam egy tubus műanyagalapú ragasztót, és azzal kitöltöttem a rést.
Azóta úgy gyújt, ahogy azt egy ilyen instrumentumtól az ember elvárja.
Az apró, könnyen kivitelezhető bevatkozás megosztásán túl már csak egy költőies kérdésem van: mit keresett ott az a rés? Nem sérülés okozta, hanem az összerakásból származtatható.
Silány tárgyak tömege vesz körül minket. Van, amikor 'csak' a javíthatóságot gátolja a tervezés tök(él)etlensége, van, amikor már a használhatóságot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése