Kerti tapasztalatok

Az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonoides) nem rokona az igazi spenótnak, de kiválóan helyettesíti. A hagyományos spenótot ősszel vagy tavasszal lehet termeszteni, a nyári melegben felmagzik, levelei elaprósodnak. Az új-zélandi igényei éppen fordítottak: utálja a hideget, ellenben kiválóan érzi magát kánikulában. Kemény termésének hosszú nedves időszak szükséges ahhoz, hogy a benne levő magok ki tudjanak csírázni. Ezért célszerű még ősszel elvetni, így télen-tavasszal megkapja a szükséges vízhatást. Aztán április közepe után kikel. Utána már nem szabad fagynak jönni, mert azt nem bírja. De ha minden jól megy, június második felétől az első őszi dérig folyamatosan ellát minket friss spenóttal. Minőségét fagyasztva is megőrzi. Ezt azért hangsúlyozom, mert a másik spenóthelyettesítő növényemre, a kerti labodára ez nem igaz. Annak fagyasztva savanykás-kesernyés mellékíze keletkezik, így leszoktam a tartósításáról.

Paradicsomból a folytonnövő típust szoktam ültetni. Eléggé közismert, hogy a növény a levelek hónaljában oldalhajtásokat fejleszt, amelyeket meg kell rendszabályozni, mert különben dzsungel lesz belőle.

De a paradicsom igen leleményes szerzet. Ugyanis képes a termésfürtök végén, sőt, az idősebb levelek gerincén, a levélkék tövében is ilyen hajtáskezdeményeket növeszteni.

Az egyik fajta az ökörszív. Ebből csak három tő van, kísérleti jelleggel. Az elmúlt évben a csapadékos idő nem kedvezett a paradicsomnak, akkor eléggé érzékenynek bizonyult a paradicsomvészre. Idén eddig szárazság van, a növény jól berakódott termésekkel.

A fő fajtám nevét nem tudom, akitől kaptam, maga is régóta ezt művelte. Kissé hosszúkás bogyói elég nagy létartalmúak, ízük harmonikus, olyan, mint amilyennek gyermekkoromban ismertem a paradicsomot. A paradicsomvészre kevésbé fogékony; volt olyan év, amikor a szomszéd ágyásban egy újabb fajta úgy nézett ki, mintha lángszóróval perzselték volna le, ez pedig néhány foltosodó terméssel megúszta - permetezés nélkül. Hátránya, hogy esős időben hamar repedezik.

Android csomag átnevezése Android Studio-ban

Az Android Studio nagyon előzékeny fejlesztőkörnyezet. Sokféle módon a keze alá dolgozik az embernek, pl. többször rácsodálkoztam, hogy pont azt az adattagot kínálja első helyen a kódkiegészítő, amelyet tényleg használni akartam.
Belefutottam azonban egy kivételbe. Ha a csomagnevet meg szeretnénk változtatni, az egy lidércnyomás. Természetesen kerestem a problémára, találtam is nyolc helyen nyolcféle megoldási javaslatot. Az egyik egy video a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=_7-bvkRthWM
Azonban kiderült, hogy ilyen módon az átnevezés nem tökéletes, az import utasításokban benne maradt a régi csomagnév. Jobb híján ezeket kézzel vettem sorra.

Tévelygő elnevezések

Vannak olyan nevek, amelyeket sokan és gyakran használnak tévesen. Engem mindig felbosszant, ha ilyet hallok, még inkább, ha a médiában találkozom velük, amelynek (szerintem) egyik feladata lenne, hogy segítsen a zavaros dolgok tisztázásában. Felhasználom tehát a lehetőséget, hogy közzétegyem a helyes használatot.

Eper: az eperfafélék gyümölcse. Általában hosszúkás, fehér vagy különböző intenzitású bíboros-lilás, lehet majdnem fekete is.
eper
Szamóca: lágyszárú, általában indákat fejlesztő, alacsony növény gyümölcse. Többé-kevésbé kúpos, színe piros, kellemes illatú. Amikor földiepernek titulálják, abban legalább egy elkülönítő tulajdonság szerepel.
szamóca
Szeder: ívelt ágú cserje gyümölcse. A vad fajok horgasan tüskések, a nemesítettek gyakran nem. A termés gömbös, éretten fekete.
szederbokor
szeder
Málna: az előzőnél alacsonyabb, egy tőből kevesebb ágat hajtó cserje. Tüskéi is kisebbek, nem horgasak. A gyümölcs gömbös, vagy kissé hosszűkás, piros.
málna
Ha már úgyis szóba került: tüskének az olyan szúrós képletet nevezzük, amely a növény bőrszövetének a kinövése, nem mélyebbről ered. A bőrszövetről le is választható.
A tövis esetében egy egész szerv módosul védekezésre, mélyről ered, általában többféle szövet alkotja. Nem választható le, legfeljebb törni, vagy vágni lehet. A "Nincsen rózsa tövis nélkül" mondás helytelen, ugyanis a rózsának tüskéi vannak.
tövis
Tövisesek pl. a szilvafélék, galagonya, lepényfa és a kaktuszok.

A parkokban, kertekben lombfakadás előtt dúsan, sárgán virágzó cserjét aranyesőnek szokták mondani, holott nem az. Hivatalos neve aranyfa (Forsythia sp.)
Az igazi aranyeső (Laburnum sp.) ritkábban ültetett, magasabb cserje, vagy kis fa, amelynek levelei hármasak, lecsüngő virágfürtjei az akácéra hasonlítanak, csak a virágok színe sárga.
Az aranyvessző (Solidago sp.) pedig másfél méteresre is megnövő lágyszárú növény, amelynek a csúcsán nyílnak a sűrűn elhelyezkedő sárga virágzatok.

Az állatok közül az ugró egyenesszárnyúakat szokták keverni egymással. A sáskák csápja rövid és vaskos, ugrólábuk is többnyire rövid és erős, tojócsövük nincs, ha ciripelnek, a harmadik lábpárt húzogatják a csukott szárnyakon.
sáska
A szöcskék és tücskök csápja hosszú, ostorszerű. A szöcskék karcsúbbak, lábaik hosszabbak, a nősténynek kard vagy sarló alakú tojócsöve van, a hím az első szárnypár egymáson mozgatásával ciripel.
szöcske
A tücskök teste zömök, hengeres, lábaik rövidek, a tojócső vékony, hengeres. Szintén az első szárnypárral ciripelnek.
tücsök

Mai zenei ajánlatom

Johann Pachelbel nem tartozik a legismertebb zeneszerzők közé, de a D-dúr kánon népszerű mű, sokféle feldolgozásban lehet találkozni vele. Nekem - talán rézfúvós múltam miatt - megint a Canadian Brass együttes előadása szimpatikus. A videóban van egy csipetnyi humor is, ami a tuba szólamának csekély változatosságát figurázza ki. Szerencsére azonban nem megy a hangzás rovására.

Mai zenei ajánlatom

Foglalkoztam már érdemes hangú énekesekkel külföldről. Talán illene hazai nagyjainkról is megemlékezni. Gregor Józsefről már sajnos, azt kell írnom, hogy a közelmúlt kiváló basszusa. Íme, két szerep, amelyeket nagyszerűen adott elő.

 Mozart: Szöktetés a szerájból; akasztófaária

Hegedűs a háztetőn; Ha én gazdag lennék

Karalábésaláta lencsével

Mivel idén nagy lett a karalábétermés - saccra úgy 75 kg - , el kellett gondolkodnom, mire használjuk. Legjobban levesnek szeretjük, de a varietas delectat elve szerint többféle receptet is ki akartam próbálni. Csináltam tejfölös paprikást, rakottat, és salátát is. Még hátravan a kirántás.

Ahogyan egy korábbi bejegyzésben leírtam, szívesen eszünk salátát főételként is. És most itt a sok alapanyag, csak ki kell egészíteni valami táplálóbbal, ami illik is hozzá.
Az alábbi kombinációt már kétszer ettük, és külső forrásban nem tudok hasonlóról.

A lencsét hagyományosan előáztatom és puhára főzöm. A karalábét felaprítom és kevés olajon félpuhára párolom. A rágás könnyítésén túl ez arra jó, hogy az illóanyagok egy része eltávozzon, ne legyen olyan erős a karalábé-aroma. A főtt lencse kb. feleannyi, mint a karalábé.
Öntet gyanánt joghurtban elturmixolok egy kisebb fej vöröshagymát és petrezselyemzöldet. Teszek hozzá feleannyi tejfölt, kevés citromlevet, őrölt borssal, kurkumával, cukorral, sóval fűszerezem. Végül összekeverem a kihűlt alapanyagokkal. A mai adagba virslikarikák is kerültek.

Sima lyuk készítése torzítás nélkül Blenderben

Úgy döntöttem, hogy megismerkedem a Blender nevű 3D szerkesztőprogrammal. Miközben igyekeztem a terveimnek megfelelő alakzatot létrehozni a kezdők rögös útját járva, gyakran átkoztam a video formájában közzétett oktatóanyagokat. Sajnos, eleve korlátozottan értem a beszélt angolt, némelyik készítő ráadásul úgy artikulál, mintha Démoszthenész követője lenne a szájába pakolt tárgyakkal. A használt menüpontok felirata pedig rendszerint olvashatatlan maszat.
Tehát nem vagyok rest inkább leírni azt, amit közzéteszek, hátha segít valakinek.
Az első érdekesség, hogy bár az alapértelmezett hozzáadható objektumok (mesh) között van gömb alak is (UV Sphere), gömböt más mesh-ből is lehet készíteni, és van, amikor célszerű is. Az UV Sphere felületén ugyanis az élek mintázata egy földgömb szélességi és hosszúsági köreihez hasonló. A hosszúsági körök pedig a sarkoknál egy pontba futnak össze, a határolt lapok nagyon elkeskenyednek. Ha arra van szükségünk, hogy a gömböt határoló lapok mérete és alakja ne térjen el ilyen nagy mértékben, készíthetünk gömböt pl. kockából, vagy az Icosphere-ből.
Első lépésként biztosítani kell a felület behálózását élekkel. Ennek a sűrűsége a céljainktól függ, vegyük tekintetbe, hogy a sűrűség növelése a számításigényt is növeli. Új élek létrehozásához menjünk Edit módba, jelöljünk ki mindent a mesh-en, és a bal oldali panelen aktivizáljuk a Subdivide átalakítást. Ezt addig ismételjük, amíg a kívánt élsűrűséget el nem érjük.
Ekkor Mesh menü - > Transform -> To Sphere, és az egérmutatót húzzuk jobbra. Ha egészen a szerkesztőmező széléig tesszük ezt, tökéletes gömbhöz jutunk.

A címben szereplő lyuk készítése (kezdőként) nem magától értetődő. Első próbálkozásom úgy végződőtt, hogy a simítás aktivizálása csúnyán behorpasztotta a gömbfelületet a lyuk környékén. Aztán jött a kereső alkalmazása, és ismétlődő szitkozódás, mivel a találatok többnyire videók.
Ahogyan végül megoldottam a problémát, ez a módszer nem volt azok között, amiken átküzdöttem magam. Utólag belegondolva egyszerű az elv: a csúnya torzítás abból eredt, hogy a simító algoritmus a bemélyülő csövet is belekalkulálta a műveletbe. Tehát inkább le kell választani az egészről.
A bemélyülő csövet úgy kaptam, hogy egy alkalmas méretű hengert beledöftem a felületbe, utána a Boolean módosító Difference műveletét használtam. A hengerre nincs tovább szükség, el lehet távolítani. Aztán Edit módban a kijelölést lapokra állítva kijelölgettem a hengerfelület összes szegmensét, és a P billentyűvel leválasztottam.
Végül mind a gömbfelületre, mind a csőre meghívtam a simított megjelenítést (Smooth), és íme a torzításmentes eredmény: