Vannak olyan nevek, amelyeket sokan és gyakran használnak tévesen. Engem mindig felbosszant, ha ilyet hallok, még inkább, ha a médiában találkozom velük, amelynek (szerintem) egyik feladata lenne, hogy segítsen a zavaros dolgok tisztázásában. Felhasználom tehát a lehetőséget, hogy közzétegyem a helyes használatot.
Eper: az eperfafélék gyümölcse. Általában hosszúkás, fehér vagy különböző intenzitású bíboros-lilás, lehet majdnem fekete is.
eper
Szamóca: lágyszárú, általában indákat fejlesztő, alacsony növény gyümölcse. Többé-kevésbé kúpos, színe piros, kellemes illatú. Amikor földiepernek titulálják, abban legalább egy elkülönítő tulajdonság szerepel.
szamóca
Szeder: ívelt ágú cserje gyümölcse. A vad fajok horgasan tüskések, a nemesítettek gyakran nem. A termés gömbös, éretten fekete.
szederbokor
szeder
Málna: az előzőnél alacsonyabb, egy tőből kevesebb ágat hajtó cserje. Tüskéi is kisebbek, nem horgasak. A gyümölcs gömbös, vagy kissé hosszűkás, piros.
málna
Ha már úgyis szóba került: tüskének az olyan szúrós képletet nevezzük, amely a növény bőrszövetének a kinövése, nem mélyebbről ered. A bőrszövetről le is választható.
A tövis esetében egy egész szerv módosul védekezésre, mélyről ered, általában többféle szövet alkotja. Nem választható le, legfeljebb törni, vagy vágni lehet. A "Nincsen rózsa tövis nélkül" mondás helytelen, ugyanis a rózsának tüskéi vannak.
tövis
Tövisesek pl. a szilvafélék, galagonya, lepényfa és a kaktuszok.
A parkokban, kertekben lombfakadás előtt dúsan, sárgán virágzó cserjét aranyesőnek szokták mondani, holott nem az. Hivatalos neve aranyfa (Forsythia sp.)
Az igazi aranyeső (Laburnum sp.) ritkábban ültetett, magasabb cserje, vagy kis fa, amelynek levelei hármasak, lecsüngő virágfürtjei az akácéra hasonlítanak, csak a virágok színe sárga.
Az aranyvessző (Solidago sp.) pedig másfél méteresre is megnövő lágyszárú növény, amelynek a csúcsán nyílnak a sűrűn elhelyezkedő sárga virágzatok.
Az állatok közül az ugró egyenesszárnyúakat szokták keverni egymással. A sáskák csápja rövid és vaskos, ugrólábuk is többnyire rövid és erős, tojócsövük nincs, ha ciripelnek, a harmadik lábpárt húzogatják a csukott szárnyakon.
sáska
A szöcskék és tücskök csápja hosszú, ostorszerű. A szöcskék karcsúbbak, lábaik hosszabbak, a nősténynek kard vagy sarló alakú tojócsöve van, a hím az első szárnypár egymáson mozgatásával ciripel.
szöcske
A tücskök teste zömök, hengeres, lábaik rövidek, a tojócső vékony, hengeres. Szintén az első szárnypárral ciripelnek.
tücsök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése