Kate a Kubuntu 13.10-ben

A Kate korábbi verziójában hozzászoktam ahhoz a fenomenális viselkedéshez, hogy ha rákattintok egy páros határolóra (zárójel, kapcsos zárójel), akkor háttérszínezéssel kiemeli a párjáig terjedő szövegrészt. A jelen verzió első használatakor bosszankodva észleltem, hogy nem teszi ezt. Sőt, még csak a határolójel párját sem emeli ki, mint régebben. Tűvé tettem a beállításokat, jó darabig sikertelenül. Aztán most megleltem a megoldást. A Nézet menüben van egy Összeállítás menüpont. Ez alapértelmezetten Normal beállítást mutatott. Átállítottam KDE-re, és immár működik a párkeresés.

Azért ehhez máskor nem kellett leizzadni...

Kubuntu 13.10 PHP problémák

Errare humanum est - mondta a fáma szerint a sündisznó, miközben lemászott a súrolókeféről...
Ez a programozókra is vonatkozik. Sokadik kiadását használom a Kubuntunak, mindegyikben voltak problémák, és mindig másutt. A 13.10 esetében a phpMyAdmin használatba vétele közben találtam zökkenőket.

Elindítani sikerült, de háromféle piros hátterű üzenet is rontotta a képet. Az első szerint nem tudott csatlakozni a kontroll-felhasználóval. (Connection for controluser as defined in your configuration failed.) A második szerint hiányoztak a feltételei néhány fejlett szolgáltatás működésének. Ezt a kettőt megoldani látszott a következő információ:
http://stackoverflow.com/questions/11506224/connection-for-controluser-as-defined-in-your-configuration-failed-phpmyadmin-xa
Rendszergazdiként belátogattam a /etc/phpmyadmin mappába, ott a config-db.php fájlban rendbetettem a controluser dolgát, és ellenőriztem a config.inc.php-ben a linken szereplő beállításokat. Ezután lefuttattam a create_tables.sql fájlt. És annak rendje és módja szerint fel is hangzott a zsörtölődés, mert az eredmény negatív volt. A felhasználó ugyan elnyerte a mandátumát, de az új táblákról nem akart tudomást venni a program. Aztán másodszori kísérlet után vettem észre, hogy a config fájlban a táblanevek egy alávonással szerepelnek, az sql fájl viszont dupla alávonással hozza létre őket. Tehát eldobáltam a táblákat, az sql fájlban mindegyik névből kiirtottam a létszám fölötti alávonást, és úgy futtattam le ismét.

Maradt még a harmadik piros üzenet. Erre is leltem megoldást:
http://stackoverflow.com/questions/19446679/mcrypt-not-present-after-ubuntu-upgrade-to-13-10

A phpMyAdmin térségeiben úgy tűnik, helyreállt a béke.

Kubuntu 13.10 tapasztalatok

Az idők szavára hallgatva új kiadást telepítettem az operációs rendszerből.
Az első megosztanivalóm mindjárt a telepítésre vonatkozik. Mivel már nem CD, hanem DVD képet lehet letölteni, abból pedig éppen nincs újraírhatóm, pendrive-ról telepítettem. A Gigabyte gyártmányú alaplapoknál sok problémáról olvastam a pendrive-ról bootolással kapcsolatban. Szerencsére nálam ilyen nem lépett fel (GA-H55M-S2), csak egy dolgot furcsállottam: a BIOS-ban USB-HDD eszközt kellett választani ahhoz, hogy elinduljon róla.

A Cairo-Dock aktuális verziója sajnos nem elég kiforrott. Többször is próbáltam működésre bírni, de hiába. Megnyílik a beállítóablak, aztán akár rögtön bezárom, akár próbálok néhány tulajdonságot testreszabni, maga a dokk nem indul el. A beállítóablak pedig átlagban minden negyedik tulajdonság kiválasztásánál dob egy hátast.
Kénytelen voltam másik dokkoló után nézni, végül a Docky nevűt telepítettem. Ennek kevesebb a beállítási lehetősége, de legalább működik.

Mivel a különféle multimédiás állományok hangereje elég változó, jó, ha kézre esik egy hangerőszabályozó. Korábban ez a Cairo-Dock kisalkalmazása volt, most másikat kellett keresni. A KMix torka sajnos szintén véres. Indulás helyett egy zavaros hibaüzenetet ad. Ezt megleltem a bejelentett bugok között, szóval talán kijavítják, de addig is kell valami. A KDE Plasma Desktop-hoz találtam működőképes hangerőszabályozót, csak azt a kompromisszumot kell megkötnöm, hogy külön szennyezi a szép hátteremet.

Mivel az előző kiadást kihagytam, nekem újdonság volt, hogy megszűnt a Mozilla Firefox KDE-integrációja. A működést szerencsére ez nem érinti, csak a widgetek kinézete kevésbé mutatós.

Mai zenei ajánlatom

Mihail Kruglov hangja egy zengő tubáéra emlékeztet. Ludwig Fischer bordalát itt teljesen autentikus környezetben adja elő. Szerintem jobban is sikerült, mint amelyik előadást hangversenyteremből hallottam.

Piezo gázgyújtó megjavítása

Ez a bejegyzés a korábbiakkal szemben tényleg webnapló-jellegű.

A kiindulás, hogy kb. fél éve vettem egy piezo gázgyújtót. Azt már korábbról tudtam, hogy érzékeny arra, milyen távolságba helyezem a gázrózsához. Eleinte szépen gyújtott, aztán egyre kelletlenebbül. Végül már csak olykor-olykor jött össze neki. Pedig hallatszott a szikrázás hangja, de látni nem lehetett.
Belenéztem, és úgy találtam, hogy ad szikrát, de az nagyon laposan, a felület mellett üt át, ahol vagy nem jár a gáz, vagy a hűtő hatás miatt nem lobban be. A szikra egyik vége az eszköz középvonalában elhelyezett elektróda oldalánál, a műanyagburkolat résében volt. Ahelyett, hogy az elektróda végéből a külső fémkeretből kialakított másik csúcs felé tartott volna.
Fogtam egy tubus műanyagalapú ragasztót, és azzal kitöltöttem a rést.
Azóta úgy gyújt, ahogy azt egy ilyen instrumentumtól az ember elvárja.

Az apró, könnyen kivitelezhető bevatkozás megosztásán túl már csak egy költőies kérdésem van: mit keresett ott az a rés? Nem sérülés okozta, hanem az összerakásból származtatható.
Silány tárgyak tömege vesz körül minket. Van, amikor 'csak' a javíthatóságot gátolja a tervezés tök(él)etlensége, van, amikor már a használhatóságot is.

Mai zenei ajánlatom

A csodálatos hangú orosz basszusok  közül következzen Vlagyimir Miller. Igen mély hangokat tud erősen, de mégis kellemes hangszínnel kiénekelni. Kiváló basszus szólista akár közepes méretű kórus mellett is.
Szerencsére sok felvétel található róla a neten. Az első választottam egy  látogatók számára szervezett előadás a Valaam kolostorban.

A másik videó fejlécében nem szerepel név szerint, de rá lehet ismerni a hangjára, és a képek némelyikén is látható. Bortnyánszkij harmóniája önmagában is ajánlatra érdemes, de ezzel a mély szólammal különösen.

Az élővilág Luciferjei

Ha nyár közepe felé csendes, meleg estén erdőben járunk, apró, zöldes fénypontokat láthatunk hosszabb-rövidebb úton mozogni a levegőben. Kicsit nagyobb, hasonló fényecskék pedig mozdulatlanul láthatók a növényzeten. Ezek a szentjánosbogarak.

Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) nőstény

A fénykibocsátás az élőlények között szaggatott elterjedésű, azaz sokféle, egymással csak igen távoli leszármazási kapcsolatban álló fajnál bukkan fel. Természetszerűleg az élőlények "hideg" úton bocsátanak ki fényt, olyan kémiai reakciók segítségével, amelyek esetében az elemi energiafelszabadulás elegendő egy fénykvantum létrehozásához. A hatásfok közel van a 100 %-hoz, tehát veszélyes hőtermelés nem fenyegeti a kibocsátó szervezetet.
Az evolúcióban alapszabály, hogy csak olyan életműködések maradnak fenn, terjednek el, amelyek az adott faj számára valamilyen szempontból előnyösek. A fény kibocsátásának legkézenfekvőbb értelme az lehet, hogy egy másik egyed érzékelje. A közismert szentjánosbogár, és sok más faj esetében a párok egymásra találását segíti a világítás. (Természetesen akkor, ha ennek sötétben kell történnie.)  Más esetekben a leendő táplálékát csalja magához a ragadozó. Vannak azonban olyan alacsonyrendű szervezetek (pl. baktériumok, gombák), amelyeknél nehéz megmagyarázni, mi előnye lehet annak, ha fényt bocsátanak ki. Van olyan elmélet, ami szerint a fénytermelés eredete azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor a Föld légköre még oxigénmentes volt. Az élőlények természetesen ehhez a környezethez alkalmazkodtak, az oxigén egyenesen mérgező volt a számukra. Az életfolyamataik során keletkező oxigént úgy tették ártalmatlanná, hogy vízzé alakították; ez a folyamat azonban nagy energiafelszabadulással jár. Az energia pedig fény
formájában kevésbé káros, mint a hő. Tehát a fény eredetileg kiválasztási terméknek volt tekinthető, és lehetnek olyan esetek, amikor máig az maradt. A magasabbrendű élőlények gyakorta elvesztenek olyan képességeket, amelyek a jóval fejletlenebb elődökben a környezethez való alkalmazkodás biokémiai megoldásaiként alakultak ki. Így van ez a világítással is. (Hogy egy másik, jelentős példát említsek, a cellulóz lebontásának képessége is ilyen.) A mélytengeri halak és fejlábúak nem a saját szervezetük erőforrásaival világítanak, hanem olyan szerveik alakultak ki, amelyekben együttélő világító baktériumok találhatók. Ezekben az esetekben bizonyos a fénykibocsátás evolúciós előnye. (És hozzátenném: az evolúción kívül nehéz lenne mással magyarázni az ilyen világítószervek kialakulását.)
Az életfolyamatokból eredő fénykibocsátás - idegen szóval biolumineszcencia - alapjául olyan molekulák szolgálnak, amelyek konjugált* kettőskötéseket tartalmaznak. Általában az ilyen elektronszerkezet energiaállapotai között van a látható fény energiájának megfelelő különbség. Egyéb tulajdonságaikban nagymértékben eltérnek, mégis gyűjtőnéven luciferinként szokták őket emlegetni. (Lucifer magyarul: fényhordozó.) A fénykibocsátó reakciót pedig - amint az az életfolyamatoknál megszokott - enzim felügyeli, ennek a gyűjtőneve luciferáz. A folyamathoz energiaszállító molekula (adenozin-trifoszfát, ATP), és bizonyos ionok szükségesek. Azok a szervezetek, amelyek képesek gyorsan ki- bekapcsolni lámpásukat, elsősorban az ionok útján szabályozzák a reakciót. A baktériumok és gombák fénylése egyenletes, vagy más, lassabban változó körülmények (pl. a hőmérséklet) függvénye. Ezért a világító halak esetében a világítószervet a szemhéjhoz hasonló bőrredő takarhatja el, így tudják változtatni a fényállapotot.

Magyarországon a világító élőlényeket néhány szentjánosbogárfajon kívül csak a baktériumok és gombák képviselik. Utóbbiak között képességét jelző nevet visel a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius).

Ennek a termőteste - azon belül elsősorban a lemezei - is világítanak.

(Legfeljebb nézegetésre használjuk, mert egyébként mérgező, speciális méreganyagai főleg a hányásközpontot tudják tartósan aktiválni...) De sok esetben a gombának csak a közeget átjáró fonalhálózata - a micélium - világít, és ilyenkor a faj nem igazán meghatározható. A fény meglehetősen gyenge, tehát csak teljes sötétségben észlelhető. Szabad szemmel azt se nagyon tudjuk eldönteni, hogy a korhadó fadarab, vagy egyéb bomló szerves anyag derengését éppen gomba, vagy baktérium okozza.
Más tájak gazdagabbak lumineszkáló fajokban; például a szentjánosbogarak családjába több, mint 2000 faj tartozik, de más rovarok is világíthatnak. Egy amerikai pattanóbogár fénye olyan erős, hogy mellette akár olvasni is lehet. Helyi neve cucujo (Pyrophorus noctilucus).

Egy másik rokon bogár lárvájának (Phrixothrix sp.) érdekessége, hogy kétféle színű fényt képes kibocsátani. Olyankor villan fel, ha fenyegetve érzi magát - ez a biolumineszcencia újabb felhasználása, a támadó elriasztása. A szelvények oldalán végigvonuló fénysor miatt a railroad-worm nevet kapta, ez magyarul nagyjából vasút-kukac.

Még nagyobb a választék a tengerekben, ahol a nagyobb mélységekben gyakorlatilag teljes a sötétség, csak a világító élőlények láthatják egymást. A medúzáktól a halakig sokféle állat hordoz magán lámpásokat. A halak között pl. sok olyan van, amely a szája fölött, egy nyúlvány végén visel világító függeléket. A túl közel merészkedő érdeklődőt pedig be lehet kapni.
Végezetül egy kis galéria:

Világító kígyógombaféle (Mycena lucentipes)

 

Világító baktériumtelepek tenyészetben

Medúzák

 

 Féreg

 

 Hal

*
Konjugált kettőskötések: a molekulában egyszeres és kétszeres kötések váltakoznak.