Mai zenei ajánlatom

Gyönyörű orosz népdal Mihail Kruglov szólójával. Ehhez sok kommentár nem is kívánkozik

Somlói galuska

Vigyázat, a most következő tartalom az elkötelezett kalóriaszámlálók nyugalmának megzavarására alkalmas!

A somlói galuska az egyik legfinomabb, eredeti magyar édességünk. Hogy melyik az eredeti receptje, azt nem tudom, de olvastam már olyat, hogy minimum egy tyúkfarm tulajdonosának kellene lenni hozzá. A másik véglet szerint mindenféle egyetlen krémmel leöntött kész tortalapot vagy babapiskótát is somlói galuskának titulálnak - olykor elétéve a hamis jelzőt.
Nehéz határokat vonni, hogy milyen eltérések engedhetők meg ahhoz, hogy még jogos legyen az elnevezés.
Itt az ideje, hogy én is állást foglaljak ebben a nemzeti sorskérdésben.

Magam is takarékosabb változatot hívok somlóinak, de a saját értékrendembe beletartozik, hogy meglegyen a háromféle tészta-alap és a háromféle öntet, ha kompromisszumokkal is. Készséggel elismerem, hogy a tojásos alapból főzött öntetek finomabbak, mint a pudingporral készülők. Azt is elhiszem, hogy a piskóta a legkönnyebb tésztaféle. De a sárgakrémnél megbékélek a vaníliapudinggal, és nem igazi piskótát sütök, hanem inkább könnyű kavart tésztát. Utóbbit jobban is szeretem, a piskótát fojtósnak tartom, bár ebben az esetben átitatják a nedvek. További jellegzetesség, hogy nem kakaós, hanem kávés a sötét tésztám. Ez nem saját találmány, valahol egyszer olvastam, és nekem így jobban ízlik.

Fehér tészta: 3 tojássárgába belekeverek 12 dkg olajat úgy, mintha majonézt készítenék, 15 dkg cukorból 1/8 l vízzel szirupot főzök, lehűtve hozzákeverem, egy részét visszatartom, mert stabilizálja a tojáshabot. (Nem esik össze olyan könnyen a többihez keverésnél.) Ezután jön a hab a szirup maradékával, és 25 dkg liszt 1/3 sütőporral.
Kávés tészta: A fenti készítés víz helyett feketekávéval.
Diós tészta: Ebbe több cukor kívánkozik: 18 dkg, 2 dl víz, és még 15 dkg darált dió a végén.
A tésztákat nagy, lapos tepsiben sütöm. Megjegyzem, a leírt mennyiség igen bőséges, általában a fele megy a fagyasztóba a legközelebbi felhasználásig. A tepsi mérete indokolja ezt a módszert.
Felkockázom olyan 1.5 - 2 cm méretre.
Sárgakrém: vaníliapuding zacskónként kb. 5 dkg margarinnal elkeverve. A fenti (fél) tésztaadaghoz 1 l tejből készítem.
Cukorszirup: 10 dkg cukor, 1 dl víz, 1/2 dl rum.
Csokiöntet: 10 dkg cukor, 2 evőkanál kakaópor, 1 tábla étcsoki, 3 dl tejszín.
Ha minden elkészült, nagy üvegtálban összerakom: tésztakockák fele megöntözve a cukorszirup felével, közé darabos dió és mazsola, aztán csíkokban a sárgakrém és a csokiöntet fele. Utána ugyanez ismételve a hozzávalók maradékából. Hűtőbe teszem, tejszínhabbal tálalom.

eSpeak telepítése Kubuntu 13.10-re

Beszédszintetizátort kerestem a Linuxra. Rá is leltem a többi között az eSpeak programra, amely a referenciák szerint megfelelőnek látszott. Mivel a csomagkezelőben nem találtam meg, forrásból kíséreltem meg a fordítást. Azonban valami nem volt rendben, mert a kész program nem beszélt, csak írásban közölte, hogy nem sikerült inicializálni a PortAudio hangot.
Ilyenkor ugyebár az ember a legjobb barátjához, a keresőhöz fordul. Lelt is nekem megoldást a LaunchPad térségeiben. Ennek szellemében a forrás helyett egy alternatív csomagtérből lehet kész csomagot telepíteni:
sudo add-apt-repository ppa:berkon/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install espeak

Most már vidáman gagyog a gépem.

Babos-földimogyorós pogácsa

Kezdetben vala a babos pogácsa, amelyről sokáig nem tudék. Egy ismerős hívá fel rá a figyelmemet, és megvilágítá, hogy hasonlatos ízvilágú a tepertőshöz. És mondám, hogy ez jó.
De nyughatatlan szellemű lévén máris keresém a továbblépést. Olyan pogácsát, amely még tökéletesebben formázná tepertős rokonságát anélkül, hogy az immár úri fényúzés árkategóriájába emelkedett pirult zsírszalonnát tartalmazni kényszerülne. És felmerűle bennem a pörkölt, sózott földimogyoró képzete, és alkalmazám rá a virtuális aromaérzékelés misztériumát. És heurékát nyilváníték ki. És lőn a babos-földimogyorós pogácsa. És mondám ismét, hogy ez jó...

20 dkg tarkababot annak rendje és módja szerint beáztatok, majd puhára főzöm. Ezután pépesíteni kell, amit a legegyszerűbben villával alaposan áttörve szoktam elkövetni. Langyosra hűlve elkeverem egy tojással, két evőkanál cukorral, 10 dkg liszttel, és fél csomag (25 g) élesztővel. Ezt a kovászt megkelesztem, aztán hozzáteszem a többi anyagot: 20 dkg zsírt, 5 dkg margarint, további 40 dkg lisztet, 15 dkg őrölt sós földimogyorót, 2 - 2 evőkanál búzacsírát és korpát, egy mokkáskanál pirospaprikát, ízlés szerint sót, borsot. Ha szükséges, a tészta puhaságát tejföllel állítom be.
A pogácsát forró sütőben érdemes sütni. Azonban a leírt tészta meglehetősen kényes portéka: igen hirtelen indul erős sötétedésnek. A rendelkezésemre álló sütőben kb. 15 perc az ideje, de ezt feltehetően mindenkinek adaptálnia kell a sajátjára.

Az én marlenkám

A marlenka nevébe az Index fórumon botlottam bele. Miután nagyon dicsérték, meg a leírások alapján úgy gondoltam, nekem is tetszene, elhatároztam, hogy megsütöm.
A tészta eléggé hasonló jellegű a mézes zserbónak titulált süteményéhez. Egy motívum zavart nagyon a fellelt receptváltozatokban: azt írták, hogy szódabikarbónát és ecetet kell összekeverni. Ezt én teljesen képtelennek, és értelmetlennek tartom, mert a két anyag gyors kémiai folyamattal elreagál egymással:

 NaHCO₃ + CH₃COOH = CH₃COONa + CO₂ + H₂O

A szódabikarbóna használatos mézes sütemények felfújására, de ahhoz sütés közben kell elbomlania, nem akkor, amikor még tészta sincs. Tehát ezt nem voltam hajlandó kipróbálni.
A következő tésztát állítottam össze: 10 dkg margarin, 5 dkg zsír, 2 evőkanál méz, 25 dkg cukor, 2 tojás, 1 csapott evőkanál szódabikarbóna a liszt közé keverve, 70 dkg liszt, 1 kávéskanál kakaó, 1 mokkáskanál őrült fahéj, 1 mokkáskanál őrült szerecsendió, annyi tejföl, hogy jól nyújtható tészta legyen.
Ebből négy lapot sütöttem úgy, hogy a tésztaadagokat a megfelelő méretű sütőpapíron nyújtottam ki, így nagyobb fejtörés nélkül lehet a tepsibe tenni. Elég gyorsan sötétedik, nem árt résen lenni a sütésnél. A kész lapok a mézesekre jellemző módon merevek, törékenyek.
A krémhez eredetileg az az eljárás, hogy sűrített tejet kell konzervben vagy zárt üvegben 3 órát főzni vízfürdőben. Első alkalommal ezt becsületesen végig is csináltam. Az előírás pontos, tényleg a 3. óra lejártával lett tejeskávészínű, karamelles, krémes.
Szívesen sütök-főzök, de a 3 órás tortúrát már sokalltam. Nem beszélve arról, hogy a sűrített tej drága, és leginkább tubusban árulják, amit nem ajánlatos forró vízbe rakni, mert kicsavarodik a vége. Ezért a következő alternatívát dolgoztam ki: egy zacskó karamell ízű pudingport úgy készítettem el, hogy a hozzá kimért cukorból is karamellt olvasztottam. Ezt kevertem bele kihűlés után 25 dkg puha vajba. Hogy a tej-íz se maradjon ki, tettem még hozzá tejport. A krémhez kell még 25 dkg darált dió, ízlés szerint cukor, meg némi konyak, vagy rum.

[Szerkesztés:] Az aktuális példány esetében a krémbe is tettem mézet. Nem ártott meg neki. A rumot pedig nem a krémbe kevertem, mert csak nehezebben kezelhető, ha lágyítom. Inkább a tésztalapokat ecseteltem be vele krémkenés előtt.

A krém a lapok közé kerül, a tetejére csokoládémáz. Érdemes a tervezett fogyasztás előtt két nappal összeállítani, mert idő kell, amíg a tészta megpuhul.

Megjegyzés: a használt tejpor mennyiségét azért hagytam ki a leírásból, mert előre nem meghatározható. Frissen bontva gyengébb az a tartósított tej-íze, amiért beleteszem, állás közben erősödik, akkor kevesebb kell belőle. Valószínűleg a márkától is függ, de nincs összehasonlítási alapom.

Mai zenei ajánlatom

Az alább ajánlott video jó hosszú, 1 óra 18 perces. Tuva népzenei műsor a Huun-Huur-Tu együttestől. A tuvák sokféle különleges ének-technikát használnak. A mély torokhangok és a magas fejhangok mellett különlegesség a doromb-ének, azaz az alaprezgés felharmonikusait modulálják. Így egyszerre 2 - 4 hangot ad ki egyetlen ember.

Kate a Kubuntu 13.10-ben

A Kate korábbi verziójában hozzászoktam ahhoz a fenomenális viselkedéshez, hogy ha rákattintok egy páros határolóra (zárójel, kapcsos zárójel), akkor háttérszínezéssel kiemeli a párjáig terjedő szövegrészt. A jelen verzió első használatakor bosszankodva észleltem, hogy nem teszi ezt. Sőt, még csak a határolójel párját sem emeli ki, mint régebben. Tűvé tettem a beállításokat, jó darabig sikertelenül. Aztán most megleltem a megoldást. A Nézet menüben van egy Összeállítás menüpont. Ez alapértelmezetten Normal beállítást mutatott. Átállítottam KDE-re, és immár működik a párkeresés.

Azért ehhez máskor nem kellett leizzadni...