A gombóc visszatér

Beruháztam egy Bernáth-féle nokedli-, nudli-, és krokettszaggatóra, és néhány dolgot újraértelmeztem a gombóckészítésről.
A túrógombóc korábban leírt receptje esetén a tészta gombócokká alakíthatósága is szempont. Muszáj emiatt több darát adagolni, mint amennyi a kifőtt gombóc állagához optimális volna. Megpróbáltam a krokettszaggatóba tölteni, és azzal széle-hossza azonos darabokat előállítani. Így a ráfordított idő nagymértékben lerövidül, és puhább masszával működik, ami a hagyományos esetben kezelhetetlenül kenődne. Igaz, a kapott 'gombócok' úgy néznek ki, mint egy túlméretezett gépi tarhonya, de azért sikerült őket morzsába hempergetni. A puhaságuk pedig nagyot javult ezzel a készítésmóddal.
A leírtak a burgonyás gombóctésztára is átvihetők, csak abba inkább liszt kerül.

MySQL adatbázis helyreállítása .frm és .idb fájlokból

Induló szituáció: a MySQL szerver kissé elhamarkodott inaktiválása (új gépre költözés során); az adatbázis kellene, a fájlok meg is maradtak a mappájukban.
Az új gépen új szervert kell telepíteni, aztán az elmentett .frm és .idb fájlokból (Innodb táblákról van szó) helyreállítani az adatbázist.

Ilyenkor a zember körülnéz a keresőben, hiszen mások már valószínűleg próbálkoztak ilyesmivel. Így is lőn, de persze többféle megoldási leírással. Az első, amit kiválasztottam, nem működött. A második némi kiegészítéssel igen. Íme:
A táblák szerkezete a .frm fájlokban található. Innen a mysqlfrm segédprogrammal lehet sql szkriptté alakítani. Ehhez szükséges a mysql-utilities csomag telepített volta. A parancs:
mysqlfrm –server=root:jelszó@localhost –port=3311 “<elérési út>/table.frm” > “<elérési út>/table.sql”A port nem a szerveré; tetszőleges elérhető portszám lehet.
Az új szerveren létre kell hozni az adatbázist. Ezután a fenti úton nyert sql szkriptek futtatásával a táblákat. Minden táblához létrejön egy neve.frm és neve.idb állomány. A következő lépésben az *.idb állományokat ALTER TABLE neve DISCARD TABLESPACE utasításokkal kivonjuk a forgalomból. A helyükre suttyomban bemásoljuk a régi táblák *.idb állományait. Ezekre Linuxban szükséges a tulajdonos és jogosultságok beállítása - a *.frm fájlokról le lehet lesni. A táblák adatait ALTER TABLE neve IMPORT TABLESPACE utasításokkal hozzuk a rendszer tudomására.
Nekem első kísérletre panaszkodott, hogy a row_format eltér. Másodszorra előbb módosítottam a tábla-létrehozó szkripteket, hogy stimmeljen.

A leírtak szerint visszaállított adatbázis a phpMyAdmin-ban minden megjelenítési kísérletre hatalmas hibaözönnel reagált, de ezek mellőzését követően hajlandó volt sql-be exportálódni. Az abból létrehozott újabb példánynak már nem volt efféle bánata. Nem nyomoztam utána, lehet, hogy az volt a hibák forrása, hogy a régi adatbázis Windowsos gépen élt, én pedig Linuxban igyekeztem új életre lehelni.

C-Tech Lexis EBR-61

Egy ideje kénytelen vagyok sok időt tölteni vonaton. Ezért beruháztam egy e-book olvasóra. Elolvastam számos ismertetőt és tulajdonosi véleményt, ezek után döntöttem a C-Tech Lexis EBR-61 megvétele mellett. Mivel erről elég kevés helyen találtam információt, leírom a benyomásaimat, hátha segítek vele valakinek a választásban.

A képernyő a fejlettebbnek tartott E Ink Carta 1024x758 felbontással. Érintős, van háttérvilágítása, amely állítható fényességű. Engem teljesen kielégít a láthatósága, még akkor is, ha a takarékosabb üzemmódra kapcsolom (ilyenkor azért csökken a kontraszt, és mintha a betűk is vékonyabbak lennének).
A készülék rendelkezik három fizikai gombbal is: előre- és visszalapozás, valamint az Android rendszer vissza funkciója az alapértelmezésük. A strapabírásukról még nem volt időm meggyőződni.
Az e-book olvasók a leírások szerint leginkább a képernyő frissítésekor használnak áramot. Tehát az egy feltöltéssel elérhető üzemelést nem annyira időben, mint inkább a lapozások számában lehetne mérni. Annyira nem vagyok mániás, hogy sok száz oldalt számontartsak (egyébként is gyanús, hogy a képernyőlapok nem azonosak a könyv lapszámozásával). Mindenestre két és fél kötet után még 60% fölötti az akku állapota. Pedig először sokat keresgéltem a helyet, ahol korábban a számítógépen tartottam egy könyvben. Kissé tartottam ettől a tulajdonságtól, mert cseh nyelvű oldalakon többen panaszkodtak a gyors lemerülésre. Nekem eddig ilyen gondom nem volt; az is igaz, hogy csak az alap olvasófunkciókat használom rendszeresen.
Lehetőség egyéb is volna, lehet wifire kapcsolódni, neten böngészni, hangfájlokat hallgatni. Felolvasást is lehet kérni, de angol nyelvű, és meglehetősen gépies hang. (Mondjuk magyarul engem nem is érdekel a dolog, csehül még kevésbé.)
Ami még érdekes lehet: a dobozban csak cseh és szlovák nyelvű minimális útmutató volt. A gépen van egy pdf állomány, amely valamivel részletesebb, csak jusson el az ember a megnyitásáig. Magam averziót táplálok a telefonokkal szemben, tehát abszolút kezdő voltam. Azért sikerült átvergődni a nehézségeken. A leírás angol nyelvű és egy Onyx BOOX C67 nevű gépé. Lehet, hogy nem csak a kínaiak koppintanak?
Akit az előbbiek nem riasztottak el, meg tudom nyugtatni, hogy a kezelőfelület nyelveként azért a magyar is választható.

Összességében eddig elégedett vagyok a kütyüvel, és a felsorolt technikai képességeket aránylag jó áron kínálja.

Mai zenei ajánlatom

Táncolni ugyan nem tudok (mást se), de a keringőket zeneként szívesen hallgatom. Most az általam ismertek közül a három legkedveltebbet hozom. Az elsőt szerintem mindenki ismeri, de azért a rend kedvéért legyen itt: Strauss Kék Duna keringője.

A második a Herkulesfürdői emlék Pazellertől. Ez volt az első keringő, amelyet egy helyiérdekű fúvószenekarban játszottam is. De azért nem csak emiatt kedvenc.

A harmadik pedig a virágok keringője Csajkovszkij Diótörő balettjéből. Azt olvastam valahol, hogy ennek a balettnek a megírására úgy kérték fel Pjotr Iljicset, és kissé húzódozott. Milyen lenne vajon a zene, ha még kedve is lett volna hozzá?