Habos sajtkrémes sütik

Felfedeztem egy új süteménycsaládot. Az alapjuk két speciális termék: a Pilos félzsíros friss sajt és a Meggle cukrászhab. Valószínűleg más hasonló krémsajtokkal is működik a dolog, de azokat nem próbáltam. Ami a tejszínpótlót illeti, önmagában szerintem nem közelíti eléggé a tejszín ízét, ellenben könnyen felverhető kemény, strapabíró habbá. A kétféle anyag íze pedig jól kiegészíti egymást, úgy már sokkal tejszínszerűbb.
A süti eszmei őse a sajttorta volt, amit a krémsajtból készíteni lehet. De szerettem volna könnyebb, habos feltétet, így jutottam el a cukrászhabos keverékhez. Az élvezeti értéket (és az energiatartalmat is...) emeli valamennyi zsiradék hozzáadása. Ez lehet vaj, margarin, de van, hogy csak 20 %-os tejfölt adok hozzá. És persze lehetne a krémsajt eleve zsírosabb (Mascarpone), csak az drágább.
Az ízesítésre egyik lehetőség valamilyen gyümölcs. Csináltam eltett meggyből úgy, hogy a levét zselatinnal kocsonyásodóvá tettem, a végén pedig a meggyhúst is a töltelékbe kevertem. Hűtőbe téve jól vágható lett az állaga. Csináltam citromízű zselével, de ez még kapott külön citromaromát is, mert nagyon felhígult volna.
Lehet más jellegű ízesítést is alkalmazni: vanília, csoki, kávé. Ezeknél pudingot főzök, szintén felerősítem a megfelelő aromával.
A cukorról nem írtam külön, ez legyen mindenkinek a saját ízlése szerinti mennyiség.
A tészta-alap esetén nekem nem annyira szimpatikus a kekszdarálék, inkább sütök egy piskóta jellegű valamit. Próbáltam azt is, hogy a tiramisuhoz hasonlóan babapiskótával rétegeztem össze a habos krémet. Csak akkor nem árt a piskótákat félig megnedvesíteni - a konkrét esetben pótkávét használtam tekintettel zsenge korú unokámra. A krémje pedig nagyjából stracciatella volt: vaníliás durva étcsoki-reszelékkel.

Ez történetesen a citromos változat.

Kubuntu 15.10

Egyelőre maradok a Kubuntunál. Ha beigazolódnak a hírek, hogy leállnak vele, majd kénytelen leszek szétnézni, mivel tudom helyettesíteni.
Az új kiadás néhány napja került föl. Nagyon sokféle tevékenységet még nem végeztem benne, eddig egy hibába futottam bele: nem volt hang. Ilyesmi megesett már korábban is, voltak emlékeim arról, minek kell utánanézni.
A gépemben két hangforrás is van, egyik az alaplapon, a másik a videokártyán. Gondolom, a csatlakozók vannak olyan módon bekötve, hogy akkor hallok valamit, ha az alaplapi működik. Telepítéskor általam ismeretlen okból előfordul, hogy a rendszer a másikat állítja be alapértelmezettként. Erre az az orvosság, hogy rendszergazdiként átírom a /etc/modprobe.d/alsa-base.conf fájlt. A végéhez hozzáadom ezt a sort:
options snd slots=snd_hda_intel, snd_hda_codec_realtek
A lényeg, hogy az első helyen álló lesz az alapértelmezett.

Az első bejegyzés óta a Luzon szigeti Bombon-tó díszelgett a háttérképemen. Most kedvem támadt újítani, ezentúl így fest a munkaasztal:

Ő a Cerro Chaltén Argentínából.

Mai zenei ajánlatom

Az egyik legrégibb nagy civilizáció a kínai. Természetesen ott is zenéltek és zenélnek az emberek. Az én zenei iskolázottságom az európai stílusokra vonatkozik, a kínai muzsikáról sokszor nemigen tudom megállapítani, hogy népi vagy műzene, sem azt, hogy hagyományos, vagy modern. Csak gyanítom, hogy a felsorolt kategóriák gyakran eléggé keverednek a hallott művekben.

Az alább hivatkozott darab andalító, lágy hangzású, melodikus. A feltöltés címe szerint a valaha hallható legszebb kínai zene. Ilyesmiben ugyan nem lehet objektív és abszolút érvényű rangsort állítani, de nekem is nagyon tetszik.
Nagyszámú hasonló található a YouTube-on, gyakran relaxációs megjelöléssel. És az is elég jellemző, hogy szép képeket fűznek össze hozzá a szem számára. Kína természeti látványosságai lenyűgözőek.

Kerti tapasztalatok

Az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonoides) nem rokona az igazi spenótnak, de kiválóan helyettesíti. A hagyományos spenótot ősszel vagy tavasszal lehet termeszteni, a nyári melegben felmagzik, levelei elaprósodnak. Az új-zélandi igényei éppen fordítottak: utálja a hideget, ellenben kiválóan érzi magát kánikulában. Kemény termésének hosszú nedves időszak szükséges ahhoz, hogy a benne levő magok ki tudjanak csírázni. Ezért célszerű még ősszel elvetni, így télen-tavasszal megkapja a szükséges vízhatást. Aztán április közepe után kikel. Utána már nem szabad fagynak jönni, mert azt nem bírja. De ha minden jól megy, június második felétől az első őszi dérig folyamatosan ellát minket friss spenóttal. Minőségét fagyasztva is megőrzi. Ezt azért hangsúlyozom, mert a másik spenóthelyettesítő növényemre, a kerti labodára ez nem igaz. Annak fagyasztva savanykás-kesernyés mellékíze keletkezik, így leszoktam a tartósításáról.

Paradicsomból a folytonnövő típust szoktam ültetni. Eléggé közismert, hogy a növény a levelek hónaljában oldalhajtásokat fejleszt, amelyeket meg kell rendszabályozni, mert különben dzsungel lesz belőle.

De a paradicsom igen leleményes szerzet. Ugyanis képes a termésfürtök végén, sőt, az idősebb levelek gerincén, a levélkék tövében is ilyen hajtáskezdeményeket növeszteni.

Az egyik fajta az ökörszív. Ebből csak három tő van, kísérleti jelleggel. Az elmúlt évben a csapadékos idő nem kedvezett a paradicsomnak, akkor eléggé érzékenynek bizonyult a paradicsomvészre. Idén eddig szárazság van, a növény jól berakódott termésekkel.

A fő fajtám nevét nem tudom, akitől kaptam, maga is régóta ezt művelte. Kissé hosszúkás bogyói elég nagy létartalmúak, ízük harmonikus, olyan, mint amilyennek gyermekkoromban ismertem a paradicsomot. A paradicsomvészre kevésbé fogékony; volt olyan év, amikor a szomszéd ágyásban egy újabb fajta úgy nézett ki, mintha lángszóróval perzselték volna le, ez pedig néhány foltosodó terméssel megúszta - permetezés nélkül. Hátránya, hogy esős időben hamar repedezik.

Android csomag átnevezése Android Studio-ban

Az Android Studio nagyon előzékeny fejlesztőkörnyezet. Sokféle módon a keze alá dolgozik az embernek, pl. többször rácsodálkoztam, hogy pont azt az adattagot kínálja első helyen a kódkiegészítő, amelyet tényleg használni akartam.
Belefutottam azonban egy kivételbe. Ha a csomagnevet meg szeretnénk változtatni, az egy lidércnyomás. Természetesen kerestem a problémára, találtam is nyolc helyen nyolcféle megoldási javaslatot. Az egyik egy video a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=_7-bvkRthWM
Azonban kiderült, hogy ilyen módon az átnevezés nem tökéletes, az import utasításokban benne maradt a régi csomagnév. Jobb híján ezeket kézzel vettem sorra.

Tévelygő elnevezések

Vannak olyan nevek, amelyeket sokan és gyakran használnak tévesen. Engem mindig felbosszant, ha ilyet hallok, még inkább, ha a médiában találkozom velük, amelynek (szerintem) egyik feladata lenne, hogy segítsen a zavaros dolgok tisztázásában. Felhasználom tehát a lehetőséget, hogy közzétegyem a helyes használatot.

Eper: az eperfafélék gyümölcse. Általában hosszúkás, fehér vagy különböző intenzitású bíboros-lilás, lehet majdnem fekete is.
eper
Szamóca: lágyszárú, általában indákat fejlesztő, alacsony növény gyümölcse. Többé-kevésbé kúpos, színe piros, kellemes illatú. Amikor földiepernek titulálják, abban legalább egy elkülönítő tulajdonság szerepel.
szamóca
Szeder: ívelt ágú cserje gyümölcse. A vad fajok horgasan tüskések, a nemesítettek gyakran nem. A termés gömbös, éretten fekete.
szederbokor
szeder
Málna: az előzőnél alacsonyabb, egy tőből kevesebb ágat hajtó cserje. Tüskéi is kisebbek, nem horgasak. A gyümölcs gömbös, vagy kissé hosszűkás, piros.
málna
Ha már úgyis szóba került: tüskének az olyan szúrós képletet nevezzük, amely a növény bőrszövetének a kinövése, nem mélyebbről ered. A bőrszövetről le is választható.
A tövis esetében egy egész szerv módosul védekezésre, mélyről ered, általában többféle szövet alkotja. Nem választható le, legfeljebb törni, vagy vágni lehet. A "Nincsen rózsa tövis nélkül" mondás helytelen, ugyanis a rózsának tüskéi vannak.
tövis
Tövisesek pl. a szilvafélék, galagonya, lepényfa és a kaktuszok.

A parkokban, kertekben lombfakadás előtt dúsan, sárgán virágzó cserjét aranyesőnek szokták mondani, holott nem az. Hivatalos neve aranyfa (Forsythia sp.)
Az igazi aranyeső (Laburnum sp.) ritkábban ültetett, magasabb cserje, vagy kis fa, amelynek levelei hármasak, lecsüngő virágfürtjei az akácéra hasonlítanak, csak a virágok színe sárga.
Az aranyvessző (Solidago sp.) pedig másfél méteresre is megnövő lágyszárú növény, amelynek a csúcsán nyílnak a sűrűn elhelyezkedő sárga virágzatok.

Az állatok közül az ugró egyenesszárnyúakat szokták keverni egymással. A sáskák csápja rövid és vaskos, ugrólábuk is többnyire rövid és erős, tojócsövük nincs, ha ciripelnek, a harmadik lábpárt húzogatják a csukott szárnyakon.
sáska
A szöcskék és tücskök csápja hosszú, ostorszerű. A szöcskék karcsúbbak, lábaik hosszabbak, a nősténynek kard vagy sarló alakú tojócsöve van, a hím az első szárnypár egymáson mozgatásával ciripel.
szöcske
A tücskök teste zömök, hengeres, lábaik rövidek, a tojócső vékony, hengeres. Szintén az első szárnypárral ciripelnek.
tücsök

Mai zenei ajánlatom

Johann Pachelbel nem tartozik a legismertebb zeneszerzők közé, de a D-dúr kánon népszerű mű, sokféle feldolgozásban lehet találkozni vele. Nekem - talán rézfúvós múltam miatt - megint a Canadian Brass együttes előadása szimpatikus. A videóban van egy csipetnyi humor is, ami a tuba szólamának csekély változatosságát figurázza ki. Szerencsére azonban nem megy a hangzás rovására.