A zenehallgatásom kívül olvasni is szeretek.
Kedvelem a sci-fi irodalmat. Ebből az egyszerű kijelentésből máris tudnék bonyodalmakat keverni, mert nem mindig egyértelmű, mely művek, és mennyire tartoznak bele. De most nem szándékozom itt leragadni.
Többféle szempont szerint lehet osztályozni a megjelent műveket. Felteszem, hogy az egymástól különböző stílusoknak, típusoknak megvan a maguk rajongótábora. A legtöbb olvasót vonzó szerzők művei többnyire magyar nyelven is elérhetők. Isaac Asimov, Arthur C Clarke, Stanislaw Lem, Brian W Aldiss, Robert Sheckley, és még hosszan folytathatnám a sort. A véletlen úgy hozta, hogy kezembe került egy könyv, amely írójának szerintem helye volna a sorban, mégsincs ott. Ő Jack L Chalker. Nagyszámú művet alkotott, amelyek gyakran összefüggő sorozatokat alkotnak. Ezek közül emelem ki azt, amely talán a legismertebb: a Well of Souls sorozatot. Nem tudom a magyarázatát, miért nem került lefordításra. Én szeretnék kedvet csinálni az elolvasásához.
Nem vagyok irodalmár, olyan szinten sem, hogy könyvismertetéseket írjak. Mindenesetre igyekszem elkerülni a poénok idő előtti leleplezését.
A színhely az emberekkel és más értelmes lényekkel benépesült világegyetem. A Föld helyéről nem esik említés, sem arról, hogy az ismert csillagok között merre járunk. Chalker nem technika-centrikus sem az űrbéli közlekedést, sem a helyiérdekű berendezések leírását illetően. Természetszerű, hogy rendelkezésre állnak, az eseményekben többnyire nincs jelentős szerepük.
A fantasztikum bizonyos szempontból tekinthető tudományosnak - a világ bonyolult és hatalmas számítógép jellegű berendezéssel irányítható. Az irányítás módja, és hogy a leírt dolgok, jelenségek mennyire reálisak, homályban marad. Többször egyidejűleg van jelen a materiális determináltság valamiféle mágiával, amely (feltehetően) végső soron szintén a központi irányítás alatt áll. Ismétlődő esemény, hogy a jelentősebb szereplők fizikai megjelenése megváltozik anélkül, hogy az önazonossága, a személyisége változna. Ez szerintem a kevésbé tudományos jellemzőkhöz tartozik.
A sorok között megbúvó egyik alapkérdés, mihez kezd egy civilizáció, ha kifogy a kihívásokból. A markovinak nevezett kultúra, amely az idők mélyében megalkotta azt a bizonyos mindenható számítógépet, látszólag eltűnt. Hová? Mi lett velük? A cselekményt mozgató konfliktus pedig akörül forog, hogy egy egyén vagy csoport megpróbálja önös céljai eléréséhez megszerezni a világ technikai jellegű irányítását. Persze, szükség van olyan szereplőkre is, akik ezt meg kívánják akadályozni, de róluk nem akarok részleteket elárulni.
A címben szereplő Well of Souls egy olyan bolygón található, amely mintegy tanműhelyként szolgált a markoviaknak az élet különböző formáival történő kísérletezéshez. Chalker eljátszik a fantáziájával: különféle küllemű lények változatos elven működő társadalmakat alkotnak a saját területegységükön.
Az egyes kötetekben egy vagy több főhős igyekszik elérni a célját ezen a Kútvilágon, közben interakcióba kerül sokféle lakóval. A cselekmény fűzése élvezetes, kalandos; ebben hasonlóságot vélek felfedezni Asimov történeteivel. Csak míg Asimovnál minden világon emberek - vagy esetleg robotok - akadnak az utazók útjába, itt az utazók csoportja is heterogén, a helybeliek pedig mindenhol másfélék.
Mint írtam, magyar kiadás nincsen. Tehát olyanoknak tudom ajánlani, akik a kényelmes olvasás szintjéig eljutottak az angol nyelvben. A kiinduló kötet a Midnight at the Well of Souls. Akinek megtetszik, valószínűleg keresni fogja a folytatásokat is. Chalker regénysorozatainak kellemes tulajdonsága, hogy nem tűnnek erőltetettnek a későbbi történetek sem, nem az egy rókáról minél több bőr esetei.
